Beszámolási rend

Véleményem szerint a szisztematikus kutatás egyik alapeleme az, hogy a kutató időszakosan tekintse át mire jutott, azaz hogy halad előzetes munkatervéhez képest. Jelenlegi kutatásomban a beszámolás alapegységét negyedéves periódusok képezik. Véleményem szerint ez olyan időtartam, ami még pont megfelelő, mivel nem tekinthető túl hosszúnak, ugyanakkor nem is túl rövid.

Három hónap alatt lehetősége van a kutatónak komoly előrelépést elérni a kutatási témájában, sőt ezeknek az eredményeknek a megosztására is alkalma nyílik (akár konferenciákon, akár publikációk útján, vagy éppen az oktatásban).

A beszámolás során segítséget nyújtott, hogy a Programiroda orientációs jelleggel rendelkezésre bocsátott egy mintát, ami nem csupán a szöveges beszámoló, de az igazolások tekintetében is egyértelmű eligazítást nyújtott.

Példálózva utalok rá, hogy az első negyedévről készített beszámolómban a részletes szöveges ismertető mellett többek között megemlítettem, hogy vállalásaimmal összhangban:

• 2013. október 16-án előadást tartottam az „Új fejlemények az állam- és jogtudományokban – ahogy a Nemzeti Kiválóság Program nyertesei látják” című konferencián. Előadásom címe: „A területi közigazgatás szabályozása Magyarországon a rendszerváltásig” volt;
• „A közigazgatás területi szintjének legfontosabb jellemzői, kodifikációs állomásai Magyarországon 1867 és 1989 között” címmel írásom jelent meg a Kodifikáció és Közigazgatás című elektronikus szaklapban;
• összefoglalót készítettem a "Nemzeti Kiválóság Program a Debreceni Egyetemen” c. rendezvényről, mely megtekinthető a http://www.debrecenijogimuhely.hu/hirek/129/ oldalon;
• továbbá elindítottam és a tudásmegosztás jegyében folyamatosan új tartalommal töltöm fel jelen blogot.

A fenti felsorolás nem teljes körű, csak egy-egy fontosabb elemét villantja fel annak a folyamatnak, amely a következő negyedévekben is tovább folytatódik majd. Ezeknek az ismertetésére azonban már csak 2014-ben kerítek sort, amihez Mindenkinek Boldog, Sikerekben Gazdag Új Évet kívánok!

  

Az ütemezésről pár szóban

Ahogy azt az előző bejegyzésemben ígértem, kitérek pár szó erejéig a kutatás ütemezésének fontosságára is.

Már most előrebocsátom, hogy mindig a kutatási terület és téma fogja meghatározni, hogy pontosan mivel kalkulálhat az ember. Biztos, hogy egy természettudományos kutatás, ahol mondjuk kísérletek is zajlanak, vagy egy olyan társadalomtudományi téma, ahol pl.: interjúkat, felméréseket is készítenek, másfajta időbeli megközelítést kíván.

A saját példámból kiindulva, ahol egy egy éves kutatási periódussal számolok, célszerűnek tűnt negyedéves kutatási blokkokat, négy kisebb tématerületet kialakítani. Nagyon lerövidítve:

• az első negyedévben alapvetően kutatási témámnak a történeti előzményeit vizsgálom,
• a másodikban a középszintű közigazgatás, valamint területi önkormányzatok hatályos magyar szabályait,
• a harmadikban a nemzetközi megoldásokat és trendeket,
• a negyedik negyedév az elért eredmények szintetizálására, valamint következtetések levonására irányul.

Természetesen éles határok nem húzhatóak, hiszen a lényeg pont a következetes építkezésen, a negyedéves blokkok szerves kapcsolódásán van. Amikor például a történeti részhez kerestem forrásokat, magam is szép számmal találtam nemzetközi anyagokra való utalást. De a konferenciákra való felkészülés alkalmával, valamint a hallgatósággal való eszmecsere során is többször felmerülnek olyan kérdések, amelyek a vizsgált időszak határain túlra mutatnak.

A következő bejegyzéseimben a beszámolóval kapcsolatban kívánok pár - reményeim szerint praktikus - információt kiemelni. Annyit azonban már most ki szeretnék hangsúlyozni, hogy a Programiroda dolgozói rendkívül segítőkészek, eddig minden kérdésemre gyors és korrekt válaszokat kaptam, amiket ezúton is nagyon köszönök!

Egy kutatás első lépései

Első bejegyzésemnek nem véletlenül a fenti címet adtam. Úgy vélem, hogy a XXI. században egy kutatónak, ha a tudományos láthatóságát fokozni kívánja, feltétlenül élnie kell a kor kínálta legújabb lehetőségekkel (is). Én pedig szerettem volna kipróbálni magamat ezen a területen. 

A blog - ami alatt én egy webes naplót értek - szerintem kiváló formája a gondolatok, ismeretek, tapasztalatok gyors megosztásának, kicserélésének. Bár tudtommal a blogolásnak nincsenek kötött szabályai, én mégis úgy vélem, hogy a kiszámíthatóság érdekében minimum havi rendszerességgel frissíteni fogom internetes kutatói naplómat.

És hogy mégis miről írok kutatói naplót? A közigazgatásról. Pontosabban egy közigazgatási témájú kutatásról, amit nemrég kezdtem el (a pontos címmel egyelőre nem traktálok senkit, az két bekezdéssel lentebb olvasható). Az ezzel összefüggő észrevételeimet szeretném az érdeklődőkkel megosztani. A kutatás ugyanis egy folyamat. A megállapításokhoz, eredményekhez el kell jutni. Bár szerintem nincs kizárólagos recept arra, hogy egy tudományos kérdéskört hogyan lehet a legjobban, leghatékonyabban, esetleg leggyorsabban feldolgozni, a kutatás lépései többé kevésbé meghatározhatóak, sőt!

Eddigi oktatói, valamint kutatói tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy önmagában egy probléma, vagy téma iránti érdeklődés nem elegendő. Az idő előrehaladtával az ember lendülete ugyanis csökkenhet, sőt, nem minden nap tud az adott kutatással annyit, és olyan mélységben foglalkozni, ahogy eredetileg tervezte. Pontosan emiatt létfontosságú szerintem már a legelején, hogy legyen az embernek egy kutatási terve. Ebben ki kell jelölnie magának azt a 4-5 legfontosabb célkitűzést (megválaszolandó kérdést), amire kutatása irányul. Ha ez megtörtént, egy reális ütemtervre is szükség van, ami lehetőség szerint negyedéves, vagy féléves bontásban tartalmazza, hogy milyen lépések mentén kívánjuk a kutatást elvégezni, a kitűzött célokat megválaszolni. Bár nem kizárt, hogy a célok és az ütemezés is változik idővel, a legfontosabb szerintem az, hogy mindig legyen egy kiszámítható terv, amihez igazodni tudunk. A megvalósításnak ez alapján kell történnie.

Nézzük, hogy az én esetemben hogyan is alakul a fenti séma! Kutatásomat "A területi közigazgatás továbbfejlesztésének aktuális kérdései" kapcsán folytatom, későbbi bejegyzéseim is ehhez, illetve ennek egy-egy szeletéhez fognak kapcsolódni. Ez egy társadalomtudományi, azon belül állam- és jogtudományi irányultságú kutatás. A főbb kérdések, amiket a kutatás eredményeként meg akarok válaszolni, hogy:

• a magyar közigazgatás fejlődésének meghatározó időszakaiban milyen korszerűsítési kísérletek jellemezték a területi közigazgatást?
• milyen viszonyrendszer mentén alakul a válságok után a területi közigazgatás aktorainak kapcsolata az európai államokban?
• általános, vagy országspecifikus jelenség a közigazgatási centralizáció és az integráció?
• Magyarországon milyen szerepet szán a jogalkotó a középszintnek, és hogyan történik a középszinten megjelenő érdekek integrálása?
• vajon a magyar területi igazgatás fejlődése illeszkedik az európai tendenciákhoz, vagy sajátos utat jelent?

Az ütemezésről, valamint a megvalósítás lépéseiről a következő bejegyzésekben írok.

Szeretném kiemelni, hogy: "A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg."

Valamennyi blogbejegyzésem a fenti kutatás keretében jelenik meg.