Egy kutatás első lépései

Első bejegyzésemnek nem véletlenül a fenti címet adtam. Úgy vélem, hogy a XXI. században egy kutatónak, ha a tudományos láthatóságát fokozni kívánja, feltétlenül élnie kell a kor kínálta legújabb lehetőségekkel (is). Én pedig szerettem volna kipróbálni magamat ezen a területen. 

A blog - ami alatt én egy webes naplót értek - szerintem kiváló formája a gondolatok, ismeretek, tapasztalatok gyors megosztásának, kicserélésének. Bár tudtommal a blogolásnak nincsenek kötött szabályai, én mégis úgy vélem, hogy a kiszámíthatóság érdekében minimum havi rendszerességgel frissíteni fogom internetes kutatói naplómat.

És hogy mégis miről írok kutatói naplót? A közigazgatásról. Pontosabban egy közigazgatási témájú kutatásról, amit nemrég kezdtem el (a pontos címmel egyelőre nem traktálok senkit, az két bekezdéssel lentebb olvasható). Az ezzel összefüggő észrevételeimet szeretném az érdeklődőkkel megosztani. A kutatás ugyanis egy folyamat. A megállapításokhoz, eredményekhez el kell jutni. Bár szerintem nincs kizárólagos recept arra, hogy egy tudományos kérdéskört hogyan lehet a legjobban, leghatékonyabban, esetleg leggyorsabban feldolgozni, a kutatás lépései többé kevésbé meghatározhatóak, sőt!

Eddigi oktatói, valamint kutatói tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy önmagában egy probléma, vagy téma iránti érdeklődés nem elegendő. Az idő előrehaladtával az ember lendülete ugyanis csökkenhet, sőt, nem minden nap tud az adott kutatással annyit, és olyan mélységben foglalkozni, ahogy eredetileg tervezte. Pontosan emiatt létfontosságú szerintem már a legelején, hogy legyen az embernek egy kutatási terve. Ebben ki kell jelölnie magának azt a 4-5 legfontosabb célkitűzést (megválaszolandó kérdést), amire kutatása irányul. Ha ez megtörtént, egy reális ütemtervre is szükség van, ami lehetőség szerint negyedéves, vagy féléves bontásban tartalmazza, hogy milyen lépések mentén kívánjuk a kutatást elvégezni, a kitűzött célokat megválaszolni. Bár nem kizárt, hogy a célok és az ütemezés is változik idővel, a legfontosabb szerintem az, hogy mindig legyen egy kiszámítható terv, amihez igazodni tudunk. A megvalósításnak ez alapján kell történnie.

Nézzük, hogy az én esetemben hogyan is alakul a fenti séma! Kutatásomat "A területi közigazgatás továbbfejlesztésének aktuális kérdései" kapcsán folytatom, későbbi bejegyzéseim is ehhez, illetve ennek egy-egy szeletéhez fognak kapcsolódni. Ez egy társadalomtudományi, azon belül állam- és jogtudományi irányultságú kutatás. A főbb kérdések, amiket a kutatás eredményeként meg akarok válaszolni, hogy:

• a magyar közigazgatás fejlődésének meghatározó időszakaiban milyen korszerűsítési kísérletek jellemezték a területi közigazgatást?
• milyen viszonyrendszer mentén alakul a válságok után a területi közigazgatás aktorainak kapcsolata az európai államokban?
• általános, vagy országspecifikus jelenség a közigazgatási centralizáció és az integráció?
• Magyarországon milyen szerepet szán a jogalkotó a középszintnek, és hogyan történik a középszinten megjelenő érdekek integrálása?
• vajon a magyar területi igazgatás fejlődése illeszkedik az európai tendenciákhoz, vagy sajátos utat jelent?

Az ütemezésről, valamint a megvalósítás lépéseiről a következő bejegyzésekben írok.

Szeretném kiemelni, hogy: "A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg."

Valamennyi blogbejegyzésem a fenti kutatás keretében jelenik meg.