"Új kihívások a középszintű államigazgatásban"

A magyar közigazgatás a rendszerváltás óta folyamatos átalakulásban van. Ez a megállapítás különösen igaz az elmúlt 5-6 éves periódusra. Ennek a permanens változásnak az indokai számosak (pl. globalizációs kihívások, illegális migráció, környezeti katasztrófák), amelyek az állami szerepkör újragondolását szorgalmazzák. Miután pedig az állam aktív cselekvése a közigazgatás, érthető módon ez sem maradhat változatlan.

Újonnan induló kutatásunk elsődleges célja - a Nemzeti Kiválóság Program keretében elért eredményekre építve - a közigazgatás területi szintjének vizsgálata, ezúttal azonban kifejezetten csak az államigazgatási oldal legújabb folyamatainak tanulmányozása. A választás legalapvetőbb szakmai indoka az, hogy az elmúlt években lezajlott adminisztratív reform egyértelműen a területi szint megerősítéséből indult ki.

A közigazgatás középszintjének újragondolása, valamint az államigazgatási oldal homogenizálása változatos eszközökkel, időben elnyújtva valósul(t) meg. Ennek legfontosabb állomásai véleményünk szerint a következők (voltak):

• 2010 végén, 2011 elején részleges integráció a területi államigazgatásban, ami nem volt teljes körű, hanem a dekoncentrált szerveknek egy jól meghatározott csoportját fogta át és létrehozta a fővárosi, megyei kormányhivatalok intézményét. Az "első körös" szervezeti összevonások folyományaként létrejött egy sajátos, osztott struktúra a fővárosi, megyei (másképp középszintű) kormányhivatalokban,
• 2013-ban vertikálisan is kibővült a középszintű kormányhivatalok struktúrája, hiszen a járások "felélesztésével" egy régi-új alsó-középszintű egység kezdhette meg működését a magyar közigazgatásban,
• bár a Kormány területi hivatalainak feladat- és hatásköri rendszere folyamatosan alakult át, álláspontunk szerint a következő jelentős állomás 2015. áprilisában következett, amikor újabb szervezetek, illetve egyes esetekben kifejezetten csak feladatok kerültek be a hivatalokba ("második körös integráció"), illetve a területi kormányhivatalok 2011-ben kialakult osztott struktúrája is megszűnt, belülről egységes hivatali szervezet jött létre.

Hipotézisünk az, hogy a kormányzat a jövőben is legalább akkora hangsúlyt fektet a középszintű közigazgatás államigazgatási oldalára, mint az elmúlt években. Ugyanakkor azt várjuk, hogy a változtatások a továbbiakban nem a két nagy alrendszer (államigazgatás és helyi önkormányzatok) relációjában valósulnak meg, hanem sokkal inkább az államigazgatási vertikumon belül (értsd központi, valamint középszint viszonylatában).

Kutatásunk során választ kívánunk adni többek között arra, hogy milyen irányba indokolt/lehetséges a középszintű kormányhivatalok továbbfejlesztése, ha erre a közeljövőben szükség lesz (pl. külső és belső integráció, I. és II. fokú hatósági jogosítványok telepítése, kormányablakok fejlesztése, ügysegédi rendszer jellemzői, stb.).

Kutatótársammal, aki joghallgatóként már birtokában van a legalapvetőbb közigazgatási ismereteknek, arra törekszünk, hogy a korábbi eredmények feldolgozásán túl objektív értékelését adjuk a 2015-2016 között történteknek és empíriára is támaszkodva megpróbáljuk prognosztizálni a 2017-ben várható eseményeket.