Beszámolási rend

Véleményem szerint a szisztematikus kutatás egyik alapeleme az, hogy a kutató időszakosan tekintse át mire jutott, azaz hogy halad előzetes munkatervéhez képest. Jelenlegi kutatásomban a beszámolás alapegységét negyedéves periódusok képezik. Véleményem szerint ez olyan időtartam, ami még pont megfelelő, mivel nem tekinthető túl hosszúnak, ugyanakkor nem is túl rövid.

Három hónap alatt lehetősége van a kutatónak komoly előrelépést elérni a kutatási témájában, sőt ezeknek az eredményeknek a megosztására is alkalma nyílik (akár konferenciákon, akár publikációk útján, vagy éppen az oktatásban).

A beszámolás során segítséget nyújtott, hogy a Programiroda orientációs jelleggel rendelkezésre bocsátott egy mintát, ami nem csupán a szöveges beszámoló, de az igazolások tekintetében is egyértelmű eligazítást nyújtott.

Példálózva utalok rá, hogy az első negyedévről készített beszámolómban a részletes szöveges ismertető mellett többek között megemlítettem, hogy vállalásaimmal összhangban:

• 2013. október 16-án előadást tartottam az „Új fejlemények az állam- és jogtudományokban – ahogy a Nemzeti Kiválóság Program nyertesei látják” című konferencián. Előadásom címe: „A területi közigazgatás szabályozása Magyarországon a rendszerváltásig” volt;
• „A közigazgatás területi szintjének legfontosabb jellemzői, kodifikációs állomásai Magyarországon 1867 és 1989 között” címmel írásom jelent meg a Kodifikáció és Közigazgatás című elektronikus szaklapban;
• összefoglalót készítettem a "Nemzeti Kiválóság Program a Debreceni Egyetemen” c. rendezvényről, mely megtekinthető a http://www.debrecenijogimuhely.hu/hirek/129/ oldalon;
• továbbá elindítottam és a tudásmegosztás jegyében folyamatosan új tartalommal töltöm fel jelen blogot.

A fenti felsorolás nem teljes körű, csak egy-egy fontosabb elemét villantja fel annak a folyamatnak, amely a következő negyedévekben is tovább folytatódik majd. Ezeknek az ismertetésére azonban már csak 2014-ben kerítek sort, amihez Mindenkinek Boldog, Sikerekben Gazdag Új Évet kívánok!

  

Az ütemezésről pár szóban

Ahogy azt az előző bejegyzésemben ígértem, kitérek pár szó erejéig a kutatás ütemezésének fontosságára is.

Már most előrebocsátom, hogy mindig a kutatási terület és téma fogja meghatározni, hogy pontosan mivel kalkulálhat az ember. Biztos, hogy egy természettudományos kutatás, ahol mondjuk kísérletek is zajlanak, vagy egy olyan társadalomtudományi téma, ahol pl.: interjúkat, felméréseket is készítenek, másfajta időbeli megközelítést kíván.

A saját példámból kiindulva, ahol egy egy éves kutatási periódussal számolok, célszerűnek tűnt negyedéves kutatási blokkokat, négy kisebb tématerületet kialakítani. Nagyon lerövidítve:

• az első negyedévben alapvetően kutatási témámnak a történeti előzményeit vizsgálom,
• a másodikban a középszintű közigazgatás, valamint területi önkormányzatok hatályos magyar szabályait,
• a harmadikban a nemzetközi megoldásokat és trendeket,
• a negyedik negyedév az elért eredmények szintetizálására, valamint következtetések levonására irányul.

Természetesen éles határok nem húzhatóak, hiszen a lényeg pont a következetes építkezésen, a negyedéves blokkok szerves kapcsolódásán van. Amikor például a történeti részhez kerestem forrásokat, magam is szép számmal találtam nemzetközi anyagokra való utalást. De a konferenciákra való felkészülés alkalmával, valamint a hallgatósággal való eszmecsere során is többször felmerülnek olyan kérdések, amelyek a vizsgált időszak határain túlra mutatnak.

A következő bejegyzéseimben a beszámolóval kapcsolatban kívánok pár - reményeim szerint praktikus - információt kiemelni. Annyit azonban már most ki szeretnék hangsúlyozni, hogy a Programiroda dolgozói rendkívül segítőkészek, eddig minden kérdésemre gyors és korrekt válaszokat kaptam, amiket ezúton is nagyon köszönök!