Webes kutatói naplóm következő két bejegyzésében röviden ismertetem, hogy a Magyary Zoltán Emlékkonferencia keretében 2014. június 12-én „Az önkormányzati és a területi államigazgatási rendszer átalakulása” című rendezvényen a felszólalók milyen megállapításokat tettek.
A Konferencia nyitó-felszólalása keretében Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora kiemelte, hogy Magyary Zoltán az elmúlt években - örömteli módon - reneszánszát éli. Ez nem véletlen, hiszen már a XX. század első felében "komplex módon közelítette meg a magyar közigazgatás kérdéseit". Mind a mai napig fontos megállapítása, hogy a problémákat előbb pontosan meg kell határozni, csak ezt követően lehet azok megoldásának, orvosolásának nekikezdeni.
Prof. Dr. Pálné Kovács Ilona, a Pécsi Tudományegyetem tanára, az MTA KRTK kutatóprofesszora előadásában hasonló gondolatot fogalmazott meg: "Magyary Zoltán jelentősége egyértelműen felértékelődik" - emelte ki. Szűkebb előadás-témájára térve rögzítette, hogy a területi reformok hazánkban általában nem voltak sikeresek, sokkal inkább egyfajta kudarc-történetről, "vég nélküli családregényről" beszélhetünk. Az előadó szerint az eredménytelenség fő oka a magyar közigazgatás túlzott centralizáltsága.
Álláspontja szerint a rendszerváltás közigazgatási jelentőségét - több más dolog mellett - az adja, hogy 1990 azon ritka pillanatok egyike volt, amikor "az önkormányzati eszme befolyása valóban érvényre jutott". Az előadó azonban rámutatott, hogy 1990 után egyik központi kormányzat sem akart igazából decentralizálni, holott az önkormányzatok lennének a legalkalmasabbak arra, hogy sok érdeket integráltan jelenítsenek meg.
Pálné Kovács Ilona szerint ahhoz nem fér kétség, hogy rendet kellett teremteni, az önkormányzatok 2010 utáni pozícióvesztése azonban szomorú tény, "a decentralizáció útján lehet, hogy visszafordulást jelent". Véleményének alátámasztására kifejtette, hogy Magyary Zoltán sem utalt soha arra, hogy csak az államigazgatásra, vagy önkormányzatokra fel lehetne építeni a közigazgatást, ráadásul megtapasztalta a reformok fenntarthatóságának buktatóit is.
Prof. Dr. Verebélyi Imre, a Széchenyi István Egyetem tanára szerint időszerűvé vált a legutóbbi reformok vizsgálata, eredményeik elemzése. Az "átalakítások értékelésének korszaka következik" - mondta, amit immár központi szinten is fontosnak tartanak. A közigazgatási reform kapcsán az első elméleti és gyakorlati munkák egyaránt rendelkezésre állnak már.
A korábbi szabályozás bemutatása keretében Verebélyi Imre kifejtette, hogy az első önkormányzati törvény, és annak rendelkezései formailag számos - meg nem valósult - igény kiszolgálására alkalmasak lettek volna.
Az előadó legutóbbi átalakítások kapcsán megfogalmazott alapvető kérdései a következők voltak:
1) nem volt-e túl nagy az ugrás?
2) vajon sikerült-e minden reform-elképzelést bevinni a rendszerbe?
A fenti kérdések megválaszolása az elkövetkező évek feladata.
Dr. Jávor András, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke előadásának homlokterében a közigazgatás személyi állománya, a közszolgálatban dolgozókkal szemben támasztott etikai, valamint morális elvárások álltak. A kérdés jelentőségét támasztja alá, hogy ha rossz a híre a közigazgatásnak, az - ahogy az előadó megjegyezte - "hitelességi válságot eredményez", ami miatt elterjed, hogy az állam rossz gazda.
Természetesen ez nem kizárólag jogi, vagy erkölcsi kérdés, mivel a kettő: "egymással szorosan összefügg" - emelte ki az előadó. Jávor András hangsúlyozta, hogy amennyiben nem mint külső kényszert élik meg a tisztviselők, hanem belső késztetést éreznek az etikus magatartás iránt, az garantálja a valódi sikert. Aki a továbbiakban is iránytűt igényel, rendelkezésre áll az Erkölcsi Kódex.
Természetesen ez nem kizárólag jogi, vagy erkölcsi kérdés, mivel a kettő: "egymással szorosan összefügg" - emelte ki az előadó. Jávor András hangsúlyozta, hogy amennyiben nem mint külső kényszert élik meg a tisztviselők, hanem belső késztetést éreznek az etikus magatartás iránt, az garantálja a valódi sikert. Aki a továbbiakban is iránytűt igényel, rendelkezésre áll az Erkölcsi Kódex.
Felszólalása végén az előadó kiemelte, hogy Magyary Zoltán gondolatainak továbbadása rendkívül fontos, ugyanis tudatosan, érték-orientáltan kell eljárni.
Czunyiné Dr. Bertalan Judit, korábbi Komárom-Esztergom megyei kormánymegbízott, jelenlegi köznevelési államtitkár előadásában utalt arra, hogy a területi közigazgatás átalakításában, a kormányhivatali rendszer bevezetésében számos újszerű - egyszersmind tudatos - elem volt. Így többek között a kormánymegbízott politikai szerepköre, ami az "ágazati lobbi letörésére" szolgált. Ezen felül még sok más praktikus építőköve van az új rendszernek. Czunyiné Dr. Bertalan Judit kiemelte, hogy a legutóbbi átalakítások során Magyary Zoltán számos gondolata gyökeret vert. Tekintettel arra, hogy a közigazgatás egy stratégiai ágazat, éppen emiatt nem mindegy a reakcióideje.
Az előadó felszólalása végén hangsúlyozta, hogy nem elvetve és nem megtagadva a korábbi iskolákat, mégis "alkalmazkodni kell az új kor kihívásaihoz".
Folytatása következik!
