A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál jártunk

2016. december 15-én a Közigazgatási Jogi Tanszék és a Közigazgatási Jogi Tudományos Diákkör szervezésében a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói - a korábbi Kormányablak látogatáshoz hasonlóan - közigazgatási szervlátogatáson vettek részt.

Karunk hallgatói ez alkalommal a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzathoz látogattak el. A látogatás az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében valósult meg. Az érdeklődőknek a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat jegyzője, dr. Dobi Csaba tartott színvonalas előadást. Ennek köszönhetően a megjelentek mélyebb betekintést nyerhettek Hajdú-Bihar Megye tevékenységébe és mindennapjaiba.

Az előadásnak köszönhetően részletes kép alakult ki arról, hogy a mai magyar területi közigazgatásban milyen feladatok tartoznak a középszintű önkormányzatokhoz és azokat hogyan látja el Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata.

Kormányablakot látogattunk

2016. november 3-án 12 hallgató részvételével került sor a Közigazgatási Jogi Tanszék és a Közigazgatási Jogi Tudományos Diákkör szervezésében, valamint az IM Kutatási ösztöndíj keretében a Debreceni Járási Hivatal Kormányablakának meglátogatására, majd azt követően a Járási Hivatalban kihelyezett TDK forduló megrendezésére.

A rendezvény kiváló lehetőséget nyújtott a szakmai kapcsolatok és együttműködés elmélyítésére a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal, valamint annak Debreceni Járási Hivatalával.

A program második felében, autentikus környezetben, a Hivatal 3. emeleti tárgyalójában vette kezdetét a helyi TDK forduló, ahol Bene Enikő Inge és Jakab Viktória jogászhallgatók tudományos dolgozatainak ismertetői hangzottak el.

Járási hivatalok v3.0?

A járási adminisztráció 2013-as újraindítását követően 2015-ben a területi kormányhivatalok és járásaik (ezalatt értendő a fővárosi kormányhivatal 23 kerülete is) újabb jelentős átalakításon, ún. külső és belső integráción estek át.

2016-tól újabb átalakítások veszik kezdetüket a(z) (alsó-)középszinten, melyek hátterében a központi közigazgatás újragondolása áll. A központi hivatalok számának jelentős csökkentésével szinkronban a feladat- és hatáskörök újragondolása is kezdetét vette. Ennek részeként nem csak a minisztériumok váltak korábbi központi hivatali tevékenységek befogadóivá, hanem lehetőség nyílt feladatok vertikális átrendezésére.

A fenti folyamat része, hogy több tevékenység a központi szintről a középszintre kerül, utóbbin belül a járási hivatalok is több új feladat- és hatáskör címzettjei lesznek. Ennek részleteit a kutatás későbbi szakaszában hallgatómmal mi is feldolgozzuk és értékeljük.

Rövid visszatekintés

A legújabb kutatás keretében elkezdtük hallgatómmal a forrás- és szakanyagok feltérképezését. Ezek alapján már körvonalazódik néhány észrevételünk, amelyeket rövid időn belül tanulmányok és cikkek formájában közölni fogunk.

Az azonban már most egyértelmű, hogy 2016 végén és 2017-ben a területi államigazgatás még komoly változásokkal fog szembesülni. Ezek a korrekciók szervezeti, eljárásjogi és személyzeti értelemben egyaránt formálni fogják a dekoncentrált szervek rendszerét.

Rövid visszatekintés

A legújabb kutatás keretében elkezdtük hallgatómmal a forrás- és szakanyagok feltérképezését. Ezek alapján már körvonalazódik néhány észrevételünk, amelyeket rövid időn belül tanulmányok és cikkek formájában közölni fogunk.

Az azonban már most egyértelmű, hogy 2016-ban és 2017-ben a területi államigazgatás még komoly változásokkal fog szembesülni. Ezek a korrekciók szervezeti, eljárásjogi és személyzeti értelemben egyaránt formálni fogják a dekoncentrált szervek rendszerét.

"Új kihívások a középszintű államigazgatásban"

A magyar közigazgatás a rendszerváltás óta folyamatos átalakulásban van. Ez a megállapítás különösen igaz az elmúlt 5-6 éves periódusra. Ennek a permanens változásnak az indokai számosak (pl. globalizációs kihívások, illegális migráció, környezeti katasztrófák), amelyek az állami szerepkör újragondolását szorgalmazzák. Miután pedig az állam aktív cselekvése a közigazgatás, érthető módon ez sem maradhat változatlan.

Újonnan induló kutatásunk elsődleges célja - a Nemzeti Kiválóság Program keretében elért eredményekre építve - a közigazgatás területi szintjének vizsgálata, ezúttal azonban kifejezetten csak az államigazgatási oldal legújabb folyamatainak tanulmányozása. A választás legalapvetőbb szakmai indoka az, hogy az elmúlt években lezajlott adminisztratív reform egyértelműen a területi szint megerősítéséből indult ki.

A közigazgatás középszintjének újragondolása, valamint az államigazgatási oldal homogenizálása változatos eszközökkel, időben elnyújtva valósul(t) meg. Ennek legfontosabb állomásai véleményünk szerint a következők (voltak):

• 2010 végén, 2011 elején részleges integráció a területi államigazgatásban, ami nem volt teljes körű, hanem a dekoncentrált szerveknek egy jól meghatározott csoportját fogta át és létrehozta a fővárosi, megyei kormányhivatalok intézményét. Az "első körös" szervezeti összevonások folyományaként létrejött egy sajátos, osztott struktúra a fővárosi, megyei (másképp középszintű) kormányhivatalokban,
• 2013-ban vertikálisan is kibővült a középszintű kormányhivatalok struktúrája, hiszen a járások "felélesztésével" egy régi-új alsó-középszintű egység kezdhette meg működését a magyar közigazgatásban,
• bár a Kormány területi hivatalainak feladat- és hatásköri rendszere folyamatosan alakult át, álláspontunk szerint a következő jelentős állomás 2015. áprilisában következett, amikor újabb szervezetek, illetve egyes esetekben kifejezetten csak feladatok kerültek be a hivatalokba ("második körös integráció"), illetve a területi kormányhivatalok 2011-ben kialakult osztott struktúrája is megszűnt, belülről egységes hivatali szervezet jött létre.

Hipotézisünk az, hogy a kormányzat a jövőben is legalább akkora hangsúlyt fektet a középszintű közigazgatás államigazgatási oldalára, mint az elmúlt években. Ugyanakkor azt várjuk, hogy a változtatások a továbbiakban nem a két nagy alrendszer (államigazgatás és helyi önkormányzatok) relációjában valósulnak meg, hanem sokkal inkább az államigazgatási vertikumon belül (értsd központi, valamint középszint viszonylatában).

Kutatásunk során választ kívánunk adni többek között arra, hogy milyen irányba indokolt/lehetséges a középszintű kormányhivatalok továbbfejlesztése, ha erre a közeljövőben szükség lesz (pl. külső és belső integráció, I. és II. fokú hatósági jogosítványok telepítése, kormányablakok fejlesztése, ügysegédi rendszer jellemzői, stb.).

Kutatótársammal, aki joghallgatóként már birtokában van a legalapvetőbb közigazgatási ismereteknek, arra törekszünk, hogy a korábbi eredmények feldolgozásán túl objektív értékelését adjuk a 2015-2016 között történteknek és empíriára is támaszkodva megpróbáljuk prognosztizálni a 2017-ben várható eseményeket.

Sikeres pályázat

Eddigi kutatásaim továbbfejlesztésére, kiteljesítésére ad lehetőséget az Igazságügyi Minisztérium Kutatási Ösztöndíja, amit Karunk II. évfolyamos joghallgatójával, Jakab Viktóriával közös munkában fogok megvalósítani (a kutatási ciklus időtartamára hallgatónk III. évfolyamos lesz).

Kutatásunk keretében a fővárosi, megyei kormányhivatalok, valamint járási hivatalaik továbbfejlesztésének lehetséges irányait vizsgáljuk.

A kutatás időtartama 10 hónap. 

Elért eredményeinkről időszakos beszámolókat osztunk meg ezen az elektronikus kutatói naplón, illetve más felületeken is.

Báthory - Brassai Konferencia (2016. május 20. Óbudai Egyetem)

Ebben az évben is alkalmam nyílt részt venni a Báthory - Brassai Konferencián. Előadásom a folyamatban levő kutatásaim közül az önkormányzatok helyi környezetvédelemmel összefüggő eszközeihez kapcsolódott. Ezeket vizsgáltam és értékeltem átfogó jelleggel.

A 7. Báthory – Brassai Nemzetközi Multidiszciplináris Tudományos Konferencia jó hangulatban telt, érdekes témák hangzottak el szekciónkban.

Köszönet a szervezőknek! 

Látogatás a Járási Hivatalban

2016. április 28-án a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar több hallgatójával a Debreceni Járási Hivatalba látogattunk. A szervlátogatás célja az elméleti ismeretek gyakorlati elemekkel történő kiegészítése volt.

A hivatal munkatársai ismertették velünk a leggyakrabban előforduló ügycsoportokat, így a hatósági igazolvánnyal és bizonyítvánnyal kapcsolatos ügytípusokat, a vállalkozási ügyek tipikus eseteit, valamint számos szociális ellátás részletszabályait. Előadásuk után körbevezettek bennünket az ügyféltérben.

A szervlátogatás számos hasznos információval szolgált, bővítette hallgatóink látókörét is. További részletek olvashatóak ezen a linken.

Új év, új kutatások

Korábbi munkáimra építve 2015 és 2018 között tíz kari kollégámmal egyetemben én is résztvevője leszek a “Helyi önkormányzati szerepek és eszközök az ökológiai fenntarthatóság megvalósításában” címmel folytatott OTKA kutatásnak.

Eddigi szakmai tevékenységemmel összhangban feladatom elsősorban a környezetvédelmi feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti megoldások feltérképezése, jó gyakorlatok és adaptálható példák felkutatása.