Dr. Virág Rudolf, a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi államigazgatás fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa az átalakítás előzményei kapcsán kiemelte, hogy a rendszerváltás idején az emberek tele voltak reményekkel és illúziókkal, azonban az átalakításokhoz nem álltak rendelkezésre korábbi tapasztalatok, és nem volt meg a megfelelő gazdasági háttér sem. Amolyan "közigazgatási rubick kocka jött létre", aminek a pénzügyi fenntarthatóságát akkoriban nem vizsgálták.
A 2010-ben megindult miniszteriális átalakításoknak üzenet értéke volt, ami utána tovább folyt a területi szinten is. Jelenleg differenciált rendszer működik területi szinten, a francia prefektus és a német Regierungspresident intézményének szintézisére törekedtek.
A területi kormányhivatal Magyarországon olyan funkcionális integrációt megvalósító egység, ami biztosítja a megfelelő szakmai önállóságot is. Ezek nem is voltak kérdésesek, sokkal inkább a kormánymegbízott politikai minősége. Az előadó szerint ennek azonban egyértelmű eredményei mutathatók ki. Az élet sok mindenben igazolta a funkcionális integrációt (pl.: perképviselet, ingatlan-gazdálkodás). A sietség érthető, ha tekintettel vagyunk arra, hogy a politikai ciklus első fele alkalmas az ilyen léptékű átalakítások elvégzésére (az előadó ugyanakkor kiemelte, hogy ennek következményeként természetesen hibák is maradhattak).
A jövőt illetően Virág Rudolf hangsúlyozta, hogy többféle fejlesztési irány is elképzelhető:
- az egyik lehetséges variáció az, hogy minden marad úgy, ahogy most van,
- a másik lehetőség az, hogy minden marad úgy, ahogy most van, de a prefektusi szerep erősítésre kerül,
- a harmadik lehetőség a belső integráció fokozása,
- a negyedik pedig a szervezeti integráció folytatása.
Dr. Feik Csaba, Ercsi Város jegyzője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi docense előadásában hangsúlyozta, hogy az önkormányzati reform kapcsolódik a többi átalakításhoz. A helyi közügyek átértékelésre kerültek, fontos a lakosság részvétele, a velük való együttműködés.
Az új törvényben a hangsúly a fokozottabb differenciáláson van (pl.: közgyűjtemények, közösségi közlekedés, sport stb. tekintetében).
Nem szabad továbbá összetéveszteni a kötelező és önként vállalt feladatokat. Utóbbi kapcsán az előadó utalt arra, hogy a rendészeti/rendvédelmi feladatok maximum önként vállalt feladatok lehetnek, és csak saját bevétel terhére vállalhatóak.
Dr. Galambos Ildikó, a Nyíregyházi Járási Hivatal mb. hivatalvezetője kiemelte, hogy a járási szakigazgatási szervek feladat- és hatáskörük miatt akár megyei lakosokat is kiszolgálnak (pl.: gyámhivatal). Tekintettel arra, hogy valamennyi nyíregyházi járáshoz tartozó szervnek speciális illetékessége van, a humánerőforrás pedig nincs arányban a jelentkező ügyteherrel (pl.: népegészségügyi szakigazgatási szervnél csak két orvos dolgozik, a földhivatalnál pedig az elaprózott településszerkezet és a sok ingatlan miatt pedig rendkívül nagy az ügyteher), indokoltak a személyzeti átcsoportosítások.
Az előadó utalt arra, hogy a járásban széles körben igénybe veszik az ügysegédi rendszert, ami lényegében egy szolgáltatás. A kormányablakok hálózata ütemezetten fog bővülni az elkövetkező időszakban, ami egyúttal a közbizalom visszaszerzését is célozza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése